1. Kordofon hangszercsaládra két egymástól külömböző példát választottam. Egyik a Zerkula János és felesége: Fikó Regina által játszott Gyimesi lassú magyaros, a másik egy klasszikus zenei mű: Beethoven Op.18 No.1 vonósnégyesének első tétele.
A lassú magyarost azért választottam, mert megjelenik benne egy számomra érdekes hangú jellegzetesen erdélyi, de főleg Csík és Gyimes környékén előforduló hangszer, a gardon. Ez egy népi húros hangszer amit csipkedéssel és egy ütővel szólaltatnak meg. Kísérő szerepe van, általában a feleség játszik rajta, miközben a férj hegedül vagy brácsázik.
A klasszikus mű számomra azért volt érdekes mert a népzene mellé állítva jól tükrözi, hogy ugyan azok vagy különböző kordofon hangszerek mennyire más hatást tudnak elérni különböző korokban, kultúrákban.
http://www.youtube.com/watch?v=vM7_BZJz4DI
http://www.youtube.com/watch?v=KKFzy7tEXu4
2. Példa Dúr hangnemben íródott műre: Beethoven hegedűversenyének 3. tétele, mely D-Dúrban íródott.
http://www.youtube.com/watch?v=3BLYQIeVNNU
3.Példa Moll hangnemben íródott műre: Mozart 25. g-Moll szimfóniája, mely azért érdekes, mert Mozart nagyon kevés művet alkotott Moll hangnemben. 41 szimfóniája közül mindössze kettőt, a nagy és kis g-Moll szimfóniát. Az első ütemekben a főtémával meghalljuk a Moll hangnemet.
http://www.youtube.com/watch?v=KFsvK-A_HV8
4.Példa páratlan ütemű műre: Bach BWV Anh. 115-ös menüettjét választottam, mert tisztán hallatszik a táncos, 3-as lüktetés. A menüetteket tánczenének használták a barokkban, a klasszicizmusban kifejlődő szimfóniában általában a 3. tétel szokott menüett lenni.
http://www.youtube.com/watch?v=nfQJRtf0kr4
5.Példa páros ütemű műre: Haydn 100. G-Dúr szimfóniájának első tétele, mely 4/4-es ütemben íródott. A szimfóniákban az első tétel általában mindig páros lüktetésű.
http://www.youtube.com/watch?v=vRLoJZaASa4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése